Bresser Optik Junior Biotar DLX Microscope Set (300 - 1200x) 88-51000 Datenbogen

 

 

 

Megrend. szám: 84 09 46 

Kezelési utasítás 
A mikroszkóp részei

(lásd az eredeti gépkönyv ábráját). 
1. Zoom okulár 
2. Fókuszáló kerék 
3. Revolverfej az objektívekkel 
4. Tárgyasztal 
5. Tükör 
6. Elemes megvilágítás 
7.  Talp az elemtartóval 
8. Mikroszkóp kar 
9. „Biotar” mikroszkóp 
10. Kész preparátumok 
11. Fedőlemezek és címkék 
12. Tárgylemez 
13. Petri csésze 
14. Vetítő 
15. Tartalék izzó 
16. 3 x nagyítóüveg 
17. Mérőhenger 
18. Tároló üvegek 
19. Garnéla-nevelő tartozékok 
20. Mikroszkóp szerszámok. 
 

 

A mikroszkóp két lencserendszerből áll: az okulárból és az 
objektívből. Az egyszerűség kedvéért ezeket a rendszereket 
egyes lencséknek tekintjük. A valóságban úgy az okulár (A), mint 
a revolverben lévő objektív (D) több lencséből áll. 
Az alsó lencse (objektív) felnagyítja a preparátumot (X). Az így 
keletkezett, nem látható képet egy második lencse, az (okulár A) 
még egyszer felnagyítja, és a megfigyelő (Y) ezt a képet látja a 
mikroszkópban. 

 

Mielőtt hozzákezdenénk a mikroszkópos megfigyelésekhez, 
keressünk egy alkalmas helyet.  
• Először is elegendő fény álljon rendelkezésre (normál 

megfigyelés).  

• 

Fontos, hogy a helyiséget el is lehessen sötétíteni 
(projektoros megfigyelés).  

• 

Ezen kívül ajánlatos a mikroszkópot stabil alapra állítani. 

 

A normál megfigyeléshez állítsuk a mikroszkópot egy világos 
helyre (ablak, asztali lámpa). Vegyük ki a mikroszkópot a 
csomagolásból, és döntsük az állványt (F) egy a megfigyeléshez 
kényelmes állásba. 
Az élesre állító kereket (C) csavarjuk a felső ütközésig, az 
objektív revolvert (D) állítsuk a legkisebb nagyításra. 
Az okuláron keresztül nézve állítsuk be úgy a tükröt (I), hogy egy 
egyenletes megvilágítású fénykört kapjunk; vagy használjuk a 
lámpát, a 4. pontban leírtak szerint. Helyezzünk egy előre 
elkészített preparátumot (pl. a 11) a mikroszkóp tárgyasztalának 
kapcsai alá, pontosan az objektív alá. Ha most az okulárba 
nézünk, a nagyított preparátumot látjuk. A kép élességét az 
élesre állító csavar (C) lassú forgatásával állítjuk be. Ezután az 
objektív revolver elforgatásával, egy másik objektív beállításával 
egy nagyobb nagyítást is választhatunk. A nagyítás változtatása 
után a kép élességét újra be kell állítani. Minél nagyobb a 
nagyítás, annál több fény kell a kép jó megvilágításához. 
Tanács: A tükör beállításánál kerüljük el a közvetlen napfény 
sugárzást, mivel az vakít, és így nem kaphatunk éles képet. 

 

Az elektromos megvilágítás (H) melletti megfigyeléshez két 1,5 V 
elemre van szükség, amelyeket a mikroszkóp talpába (K) 
helyezünk be. Vegyük le a mikroszkóp gumi talpát (X), és 
helyezzük be az elemeket a megadott +/- jelzésnek megfelelően. 
Helyezzük vissza a gumit. 
A világítást a mikroszkóp asztal felé fordítással kapcsoljuk be. 
Állítsuk be az okuláron átnézve úgy, hogy a kép megvilágítása 
optimális legyen. Ezután végrehajthatjuk a 3. pont alatt leírt 
megfigyelést. 
Az elektromos megvilágítás izzója kicserélhető. Tartalékizzó 
rendelkezésre áll. Amennyiben más izzólámpát használnak, 
figyelembe kell venni a wattszámot, ami a lámpatesten meg van 
adva. 
Tanács: Minél nagyobb a beállított nagyítás, a kép jó 

megvilágításához annál több fény szükséges. Ezért a 
vizsgálatot mindig egy kisebb nagyítással kezdjük. 

y

 

y

 

y

 

 

E füzet célja, hogy elmagyarázza, hogyan kell tárgyakat a 
mikroszkópos megfigyelés céljára preparálni. 

 

Egy közönséges nagyítóüveggel általában átlátszatlan (opak) 
tárgyakat, pl. kis állatokat, növényrészeket, szöveteket stb. 
nézünk meg. Ekkor a fény a vizsgálandó tárgyra esik, onnan 
visszaverődik és a lencsén keresztül a szembe jut. A 
mikroszkóppal átlátszó tárgyakat lehet vizsgálni, amelyeknél a 
tükör, vagy a mikroszkóp lámpa fénye az asztal nyílásán, a 
tárgyon, a mikroszkóp lencserendszerén, vagyis a tárgylencsén 
és a tubuson keresztül jut a szemünkbe. Ebből adódik, hogy 
vizsgálatra csak átlátszó tárgyak alkalmasak. 
Sok kis vízi élőlény, növényi részek, finom állati részek 
természetüknél fogva ilyenek, másokat preparálni kell. Ez 
történhet előkezeléssel, megfelelő anyaggal való átitatással, vagy 
úgy, hogy finom lemezt (metszetet) vágunk ki belőle kézzel vagy 
mikrotommal, majd ezeket vizsgáljuk. Ezt a módszert ismerteti a 
füzet. 

A korábban leírtaknak megfelelően vékony metszeteket kell a 
tárgyból létrehozni. A legjobb eredményhez némi viaszra vagy 
paraffinra van szükség. Amennyiben a mikroszkóp készletben 
ilyen anyag nincsen, vegyünk egy gyertyát. A viaszt egy 
edényben elhelyezve, tűzön felmelegítjük. A tárgyat többször a 
folyékony viaszba merítjük, majd hagyjuk a viaszt kikeményedni. 
A mikrotommal vagy késsel finom szeleteket vágunk le a viasszal 
körülvett tárgyról. Ezeket a szeleteket az üveg tárgylemezre 
helyezzük, és fedőlemezzel lefedjük. 

2.4 Preparátumok készítése 

Két alaptípust ismerünk: a tartós preparátumokat és a korlátozott 
ideig tárolható preparátumokat. Korlátozott ideig tárolható 
preparátumokat olyan tárgyakról készítünk, amelyeket csak meg 
akarunk figyelni, de nem akarunk preparátum gyűjteményben 
elhelyezni. A tárgy- és fedőlemezek között elhelyezett 
preparátumokat a vizsgálat után megsemmisítjük. A vizsgálat 
után a tárgy- és fedőlemezeket letisztítjuk. A mikroszkópiánál a 
legjobb eredmények titka a tiszta tárgy és fedőlemezek 
használata. 

Tartós preparátumok olyan objektumokról készülnek, amelyek 
különösen jól sikerültek, és amelyeket többször szeretnénk 
tanulmányozni. Száraz objektumokat (virágport, egy légy 
szárnyát stb.) csak glicerinnel, Gum-Media-val vagy Malinollal