Conrad Lie Detector Kit 190055 User Manual

A kapcsolás üzembe állítása előtt ellenőrizzük még egyszer 
azt, hogy az összes alkatrészt helyesen ültettük-e be és 
helyes-e a polaritásuk. Nézzük meg a forrasztási oldalon 
(nyomtatott huzalozás oldala), hogy forrasztóón maradványok 
nem hidalták-e át a nyomtatott huzalozást, mivel ez rövidzárt 
és egyes alkatrészek tönkremenetelét okozhatja. 
Ellenőrizzük továbbá, hogy nem fekszenek-e levágott 
huzalvégek a kártyán vagy a kártya alatt, mivel ezek 
ugyancsak rövidzárt okozhatnak. 
A legtöbb reklamált építőkészlet hibái rossz forrasztásra 
(hidegforrasztások, forrasztóón-áthidalások, helytelen vagy 
alkalmatlan forrasztóón, stb.) vezethetők vissza. 
 

(Lásd a német leírás 21. oldalán. 
Sensorkontakte = érzékelő érintkezői) 
 

(Lásd a német leírás 23. oldalán. 
EMPFINDLICHKEIT = érzékenység 
ROT = piros 
SCHWARZ = fekete 
BATT. CLIP = elem-kapocs 
SENSOREN = érzékelők 
 

Csatlakoztatás/üzembeállítás 
 
2.1  Miután beültettük a kártyát, és megvizsgáltuk, hogy 

esetleg vannak-e rajta hibák (rossz forrasztások, ón-
áthidalások), csak az után kerítsünk sort az első 
működési vizsgálatra. 

Gondoljunk arra, hogy ez az építőkészlet csak hálózati 
tápegységből származó szűrt egyen-feszültséggel, vagy 
elemmel/akkumulátorral táplálható. A feszültségforrásnak 
képesnek kell lennie az igényelt áram szállítására.  
A gépkocsi-akkumulátortöltők, vagy a modell-vasutak 
transzformátorai nem felelnek meg feszültség-forrásul, mivel 
az egyes alkatrészek tönkremenetelét, vagy a teljes 
építőkészlet működésképtelenségét okozhatják. 
 
2.2  Most az érzékelőket készítjük el. Érzékelőként egy kis 

rézkorong (pl. egy rézből készült pénzérme) felel meg a 
legjobban. Az érzékelők és a kártya csatlakozópontjai 
közti összeköttetésre egy vékony sodrott erű vezetéket 
használhatunk, amelynek az átmérője 0,1 vagy 0,25 mm, 
a hosszúsága pedig 5 – 10 cm. A vezeték egyik végét 
lecsupaszítjuk, becinezzük, és hozzá-forrasztjuk az „SS” 
jelölésű forrcsúcsokra, továbbá a pénzérméhez. 

2.3  Az elem-kapocsra most helyes polaritással 

csatlakoztatunk egy 9 V-os elemet, vagy egy 4,5 és 9 V 
közötti egyenfeszültséget. 

2.4  Hozzuk most középső állásba a potenciométer 

csúszkáját. 

2.5  Kössük össze egymással a két érintkezőt, és a LED-nek 

világítania kell. 

2.6  Ha eddig minden rendben van, akkor átugorhatjuk az 

alábbi hibakeresési listát. 

2.7  Ha a várakozással ellentétben a LED nem világít, vagy 

valamilyen más hibajelenség észlelhető, akkor azonnal 
kapcsoljuk ki a tápfeszültséget, és még egyszer 
vizsgáljuk meg a teljes kártyát a következő hibakeresési 
lista alapján. 

 

Hibakeresési lista 

Pipáljuk ki az összes vizsgálati lépést! 
†

 

Helyes a tápfeszültség polaritása? 

†

 

Bekapcsolt kártya esetén is még 4,5 - 9 V= között van a 
tápfeszültség? 

†

 

Kapcsoljuk ismét ki a tápfeszültséget. 

†

  A helyes értékű ellenállások vannak beforrasztva? 

Ellenőrizzük még egyszer az értékeket az 1.2 pontnak 
megfelelően. 

…

  Helyes irányban vannak beforrasztva a tranzisztorok? 

Nem keresztezik egymást a kivezetéseik? 
Megegyezik a kártyára nyomtatott beültetési rajz jelölése 
a tranzisztor körvonalaival? 

…

 

Helyes polaritással van beforrasztva a LED? 
Ha a fénydiódát a fény felé tartunk, akkor a katódot arról 
ismerhetjük fel, hogy ez a nagyobb elektróda a LED 
belsejében. A kártyára nyomtatott beültetési rajzon a 
katód helyzetét a LED házának a lecsapott oldala jelöli. 
Az LD1 katódjának a „-„ forrcsúcs felé kell néznie. 

…

 Az 

érzékelőknek jó-e az érintkezése a csatlakozó-

vezetékkel? 
A nagyobb felület miatt itt egy kicsit hosszabb ideig kell 
tartania a forrasztásnak. 



 

Nincs véletlenül egy forrasztási áthidalás vagy rövidzár a 
forrasztási oldalon? 
Hasonlítsuk össze azokat az összekötéseket a 
nyomtatott huzalozásban, amelyek véletlen 
áthidalásoknak néznek ki, a kártyára nyomtatott 
beültetési rajzzal (raszter) és a szerelési utasításban lévő 
beültetési rajzzal, mielőtt megszakítanánk egy huzalozási 
összekötést (vélt áthidalást). Abból a célból, hogy 
könnyebben megállapíthassuk a nyomtatott huzalozás 
összekötéseit vagy szakadásait, tartsuk a megforrasztott 
nyomtatott kártyát a fény felé, és a forrasztási oldal 
irányából vizsgáljuk meg ezeket a nemkívánatos 
jelenségeket. 



 Előfordul esetleg hidegforrasztás? 

Alaposan vizsgáljunk meg minden egyes forrasztási 
pontot. Vizsgáljuk meg egy csipesz segítségével, hogy 
nem mozognak-e egyes alkatrészek. Ha valamelyik 
forrasztási pont gyanús, akkor a biztonság kedvéért még 
egyszer forrasszuk át. 



  Vizsgáljuk meg azt is, hogy meg van-e forrasztva az 

összes forrasztási pont; gyakran előfordul, hogy 
forrasztás közben kihagyunk egyes forrasztási pontokat. 
 

2.8  Ha ezeket a pontokat ellenőriztük, és a hibákat 

kijavítottuk, akkor csatlakoztassuk újra a kártyát a 2.2 
pont szerint. Ha az esetleges hiba következtében nem 
károsodott egyetlen alkatrész sem, az áramkörnek most 
már működnie kell. 

 

Behangolás/üzembeállítás 

Az érzékelőket kb. 3 – 5 cm távolságban egymástól a tenyér 
felületére rögzítjük, vagy egy-egy kézben tartjuk gyengén 
szorítva. 
Most a hangoló-potenciométer csúszkáját addig forgatjuk (balra 
= érzéketlenebb; jobbra = érzékenyebb), amíg a LED ki nem 
alszik. Ha most megváltozik a kéz ellenállása, a LED azonnal 
jelzi.