Bresser Optik Junior Biotar DLX Microscope Set (300 - 1200x) 88-51000 Hoja De Datos

lehet preparálni. Nedvességet tartalmazó objektumokból ki kell 
vonni a nedvességet. 

Helyezzük az objektumot egy tiszta, száraz tárgylemezre, és 
fedjük le egy csepp ragasztóval (glicerinnel, Malinollal, Gum-
Mediával). Ezután egy fedőlemezt helyezünk a vegyszer által 
bezárt tárgyra. Enyhén nyomjuk meg a fedőlemezt, hogy az 
optikai ragasztó a fedőlemez széléig elterüljön. A ragasztó 2 – 3 
nap alatt megkeményedik, és a preparátum használható. 

 

A növények és állatok szövettani szerkezetének 
tanulmányozására előnyös, ha a tárgyat vörösre vagy kékre 
megfestjük. Helyezzük ehhez a tárgyat 5 percre egy 70%-os 
alkoholfürdőbe, majd újabb 5 percre egy fukszin, vagy szafranin 
fürdőbe. Ezután várjuk meg, amíg a tárgy átitatódik a festékkel. 
Egyes objektumok fukszinnal nem festhetők, ezeket még egyszer 
be kell helyezni a szafranin fürdőbe. Amennyiben a mikroszkóp 
készlet nem tartalmaz fukszint vagy szafranint, ezeket 
gyógyszertárban vagy drogériában beszerezhetjük. A színezés 
után a tárgyakat tiszta vízzel kimossuk. Cseréljük a vizet addig, 
amíg már nem színeződik el. 
A metilénkék vagy hematoxilin festéket az objektum 
peremterületeinek színezésére használják, amelyek nem 
színeződtek vörösre. A metilénkék az objektumot néhány perc 
alatt színezi, a hematoxilinnál ez kicsit tovább tart. A színezett 
preparátumot a korábban leírtak szerint vízzel ki kell mosni. 

A kenet-preparátumoknál a megfigyelendő folyadékokból 
pipettával egy cseppet cseppentünk a tárgylemez végére. A 
folyadékot egy másik tárgylemezzel, vagy fedőlemezzel elterítjük. 
A vizsgálat előtt hagyjuk az anyagot megszáradni. Kanada 
balzsam felvitelével a kenet-preparátumból tartós preparátum 
készíthető. 
 

 

Tárgyak: 
1.  egy újság kis darabkája, amin a kép egy része és néhány betű 

látható. 

2.  egy hasonló darabka egy színes képeslapból. 
A betűk és a kép vizsgálatához készítsünk egy időszakos 
preparátumot. A mikroszkópon állítsuk be a legkisebb nagyítást, 
és vizsgáljuk meg a napilap darabkát. A betűk rojtosak, 
szakadozottak, mivel az újságot silány papírra nyomják. A 
képeslap betűi simábbak és teljesebbek. A napilap képe sok kis 
pontból áll, ami kicsit piszkosnak látszik. A képeslap képpontjai 
(raszter pontjai) élesek. 

 

Tárgyak: 
1.  egy kis színesen nyomtatott újságpapír. 
2.  egy hasonló darabka egy színes képeslapból. 
A tárgyakból készítsünk egy időszakos preparátumot, amit a 
legkisebb nagyítással vizsgálunk. A napilap pontjai gyakran 
átfedik egymást, a képeslap pontjai élesek és kontrasztosak. 
Figyeljük meg a képpontok eltérő méreteit is. 

Tárgyak és hozzávalók: 
1. Különböző textilfonalak: pamut, len, gyapjú, selyem, 

műselyem, nylon stb. 

2. két tű. 
A fonalakat egy üveg tárgylemezre helyezzük, és a két tűvel 
szálakra bontjuk. A szálakat megnedvesítjük, és fedőlemezzel 
lefedjük. A mikroszkópot kis nagyításra állítjuk. A pamut rostok 
növényi eredetűek, és a mikroszkóp alatt lapos elcsavarodott 
szalagnak tűnnek. A rostok a sarkaiknál szélesebbek és 
kerekebbek, mint középen. A pamutrostok hosszú, összehorpadt 
csövecskék. A len rostok szintén növényi eredetűek, kerekek és 
egyenesek. A rostok selyemfényűek, és a rost-csőnek számos 

kidudorodása van. A selyem állati eredetű, és az üreges növényi 
rostokkal ellentétben kisebb átmérőjű tömör rostból áll. Minden 
rost sima és egyenletes, és kis üvegrúdhoz hasonlít. A gyapjú 
rostok szintén állati eredetűek, a felületük egymást átfedő 
hüvelyekből áll, amelyek töredezett és hullámos kinézetűek. Ha 
lehetséges, vizsgáljuk meg különböző szövödék gyapjúfonalait, 
és figyeljük meg ezek kinézetét. Szakemberek ebből a gyapjú 
származási országát is meg tudják állapítani. A műselymet 
hosszadalmas vegyi folyamat útján mesterségesen állítják elő. 
Valamennyi rost kemény, fekete vonalként jelentkezik a sima 
fényes felületen. A rostok a száradás után azonosan 
göndörödnek.  

Objektumok és hozzávalók 
1.  egy kis színes pamut, len, műselyem stb. szövet. 
2. pipetta (2) 
3. Fehérítőszer 
4. két tű. 
A szöveteket két tűvel rostokra bontjuk és benedvesítjük. Az 
egyes szövetekből tartós preparátumot készítünk. A mikroszkópot 
az egyik, vagy a másik szövetre, a legkisebb nagyításra állítjuk. A 
pipettával egy csepp fehérítőszert a fedőlemez szélén a szövetre 
cseppentünk. Figyeljük meg a rostokat néhány percen keresztül. 
A pamutról a színezék gyorsan, a lenről valamivel lassabban 
eltűnik. Egyébként a rostok nem változnak. A műselyem és a 
többi műszálak a festék eltűnése után gyengének és 
elhasználtnak fognak látszani. 

Objektum: közönséges asztali só 
Szórjunk néhány szem sót a tárgylemezre, és figyeljük meg a 
sókristályokat a mikroszkóp legkisebb nagyításával. A kristályok 
kis kockák, alakjuk egyforma.  

Objektumok és hozzávalók 
1. Asztali só 
2.  Forró vízzel töltött kémcső 
3. Pamutszál 
4. Iratkapocs 
5.  Gyufa vagy ceruza 
Annyi sót adjunk a vízhez, hogy már ne legyen képes feloldódni. 
Ezzel egy túltelített sóoldatot kaptunk. Várjuk meg, amíg a víz 
lehűl. Erősítsük a pamutszál egyik végére az iratkapcsot, ami 
fenéksúlyként szolgál. A pamutszál másik végét hurkoljuk rá egy 
gyufaszálra, és az egészet merítsük a sóoldatba. A gyufa 
feküdjön keresztbe a kémcső száján, nehogy a pamutszál 
beessen a kémcsőbe. A kémcsövet állítsuk a lakásban 3 – 4 
napig egy meleg helyre. Vegyük elő néhány nap múlva, mikorra a 
pamutszálon egy egész sókristály kolónia képződött. 

Objektum: egy darab öreg kenyér 
A kenyeret megtámadó gombák spórái a levegőben mindenütt 
jelen vannak. Helyezzük a kenyeret egy tárgytartóra, és 
spricceljünk rá óvatosan egy kis vizet. A kenyeret éppcsak meg 
kell nedvesíteni, ne hagyjuk, hogy teleszívja magát. Helyezzük az 
egészet egy csavarmenettel zárható edénybe, és tegyük egy 
olyan szekrénybe, ahol kevés fényt kap és meleg a hőmérséklet. 
Rövid idő alatt fekete kenyérpenész keletkezik. Figyeljük meg 
naponta a kenyeret. Először egy fehér, fényes pelyhesedés 
látható. Vegyünk belőle tanulmányozás céljára egy tárgylemezre. 
Az anyag egy összegubancolódott szálkötegnek néz ki, amelynek 
az egésze képezi a gomba testet. Az egészet micéliumnak 
nevezik, a fonalak neve hifa. Nemsokára rizómák keletkeznek, 
amelyek a penészgombát a kenyérhez rögzítik, hogy rajtuk 
keresztül a micélium vízhez és tápanyaghoz jusson. Az idő 
folyamán a rizómák barnára színeződnek. E csoport fölé hosszú 
szárú hifák nőnek, amelyek egy kis gömbben végződnek. A 
szárakat sporangiofornak (spóratok tartó), a gömböt pedig 
sporangiumnak (spóratoknak) hívják. Kis idő múlva ezek a 
gömbök elfeketednek. Belsejükben a spórák érnek. Amikor a