Extech AN200 Anemometer AN200 Scheda Tecnica

4.  Jegyezzük meg, hogy az automatikus kikapcsolás funkció minden 

esetben újra aktívvá válik, amikor csak bekapcsoljuk a műszert. 

5.  Ugyancsak jegyezzük meg, hogy az automatikus kikapcsolás funkció 

hatástalan a CFM/CMM- és az átlagképzés üzemmódban. 

1.  Az infravörös érzékelő a műszer tetején 

helyezkedik el. 

2.  Irányozzuk az érzékelőt a mérendő 

felületre. 

3.  Nyomjuk meg, és tartsuk nyomva a piros 

színű IR gombot egy kívánt céltárgy 
felületi hőmérsékletének a megmérése 
céljából. A kijelzőn az IR TEMP és a 

  jelenik meg. A lézermutató 

bekapcsolódik a műszer irányzásának a 
megkönnyítésére. 

4.  A mért IR felületi hőmérséklet a kijelző 

közepén jelenik meg (nagyobb 
számjegyek). A kijelzett hőmérséklet a 
folton belüli felület hőmérséklete. 

5.  Ha elengedjük a piros IR gombot, a 

lézermutató kikapcsolódik, és a mért  

 

 

érték mintegy 3 másodpercre befagy (adattartás) a kijelzőn. 

6.  Jegyezzük meg, hogy a szélkerék továbbra is figyeli a levegő 

hőmérsékletét az IR mérések közben, és a mért érték a kijelző tetején 
(kis számjegyek) megjelenik. 

7.  Kb. 3 másodperc múlva a műszer az alapbeállításnak megfelelően 

visszatér a légáram és léghőmérséklet kijelzésére. 

FIGYELEM! Ne nézzünk közvetlenül a lézermutatóba, és ne irányozzuk 
szemre. A kisteljesítményű lézerek általában nem jelentenek veszélyt, de ha 
hosszabb ideig közvetlenül belenézünk, veszélyt idézhetünk elő. 

 

3

 

KERÜLJÜK A KITETTSÉGET 
Ebből a nyílásból lézersugár lép ki. 

Lézersugár. Ne nézzünk bele. 
Kimenőteljesítmény <1 mW. 
Hullámhossz 630-670 nm. 
2. osztályú lézertermék. 

Elemcsere 
Ha a kijelzőn megjelenik az 

 jelzés, ki kell cserélni a 9V-os elemet. 

1.  Bontsuk le a szélkereket a műszerről. 
2.  Vegyük le a műszer gumi védőköpenyét. 
3.  Egy csillagfejű (Phillips) csavarhúzóval nyissuk ki az elemtartót. 
4.  Cseréljük ki a 9V-os elemet. 
5.  Zárjuk le az elemtartót, és rakjuk vissza a gumi védőköpenyt a helyére. 
 
Tudnivalók az infravörös mérésekről. 

• 

Az IR mérések közben a műszer automatikusan kompenzálja a 
környezeti hőmérséklet változásait. Jegyezzük meg, hogy a nagyon 
nagy környezeti hőmérséklet-változások kompenzálása akár 30 percet 
is igénybe vehet. 

• 

Ha alacsony hőmérséklet mérése után hamar magas hőmérsékletet 
mérünk, néhány percre lehet szükség az IR érzékelő lehűlt állapota 
miatt. 

• 

Ha a mérendő céltárgy felületét zúzmara, olaj, korom stb. fedi, a 
mérés előtt tisztítsuk meg. 

• 

Ha a tárgy felülete nagyon visszaverő, mérés előtt fedjük le 
takarószalaggal, vagy vékony festékréteggel. 

• 

A gőz, por, füst stb. megakadályozhatja a mérést. 

• 

Egy meleg felületet úgy keresünk meg, hogy a műszert először a 
szóban forgó felületen kívülre irányozzuk, majd keresztben 
átpásztázzuk (felfelé és lefelé mozgatva) a felületet, amíg meg nem 
találjuk a meleg helyet. 

Az IR-elmélet 
Az IR-hőmérők egy tárgy felületének a hőmérsékletét mérik. A műszer 
optikája érzékeli a kisugárzott, visszavert és átvitt energiát, amelyet 
összegyűjt és fókuszál a műszer detektorára. A műszer áramkörei 
átalakítják ezt az információt a kijelzett mérési értékké. 
Az IR látómező 
Győződjünk meg arról, hogy a kívánt cél nagyobb, mint a folt átmérője az 
alábbi ábrán. Minél nagyobb lesz a tárgytávolság, annál nagyobb lesz a 
műszer által mérendő folt átmérője. A műszer látótér-hányadosa 8:1, ami 
azt jelenti, hogy ha a műszer 8 cm távolságra van a céltól, a mérendő 
tárgyon lévő folt átmérője 1 cm. A lenti látótér-táblázatban egyéb 
távolságok is láthatók.  
 
 
 
 

 tárgytávolság 

 

 

a folt átmérője 

Emissziós tényező 
A legtöbb szerves anyag, továbbá a festett és oxidált felületek emissziós 
tényezője 0,95. Pontatlan mérési eredmények adódnak, ha tükröző vagy 
fényezett felületet mérünk. Ezt úgy kompenzálhatjuk, hogy szalaggal 
lemaszkoljuk, vagy vékony fekete festékkel befestjük a mérendő felületet. 
Hagyjunk időt arra, hogy a maszk felvegye az alatta lévő anyag 
hőmérsékletét, majd mérjük meg a szalag vagy a festett felület 
hőmérsékletét. 
Közönséges anyagok hőemissziós tényezője 

aszfalt 

0,90 – 0,98 

szövet (fekete) 

0,98 

beton 0,94 

emberi 

bőr 0,98 

cement 0,94 

bőr 

0,75 – 0,80 

homok 0,90 

faszén 

(por)  0,96 

föld 

0,92 – 0,96 

fénymáz (lakk) 

0,80 – 0,95 

víz 0,67  fénymáz 

(matt) 

0,97 

jég 

0,96 – 0,98 

gumi (fekete) 

0,94 

hó 0,83  műanyag 

0,85 – 0,95 

üveg 

0,85 – 1,00 

épületfa 

0,90 

kerámia 

0,90 – 0,94 

papír 

0,70 – 0,94 

márvány 0,94 

krómoxidok 

0,81 

vakolat 

0,80 – 0,90 

rézoxidok 

0,78 

habarcs 

0,89 – 0,91 

vasoxidok 

0,78 – 0,82 

tégla 

0,93 – 0,96 

textíliák 

0,90 

 
Hasznos képletek és átalakítások 
Téglalap- és négyzet-keresztmetszetű csövek területe 

 

szélesség (W) 

 
 
magasság (H) 
 

terület (A) = szélesség (W) x magasság (H) 
Körkeresztmetszetű csövek területe 

 

sugár 

 
 
terület (A) = 

π x r

2

, 

ahol 

π = 3,14 és r

2 

= sugár x sugár 

Köbös összefüggések 
CFM (láb

3

/perc) = légsebesség (láb/perc) x terület (láb

2

) 

CMM (m

3

/perc) = légsebesség (m/sec) x terület (m

2

) x 60 

Megjegyzés: Az inch-ben megadott méreteket előbb át kell alakítani lábba 
(feet), vagy méterbe, mielőtt a fenti képleteket alkalmaznánk. 
 
Mértékegység-átalakítási táblázat