Conrad Voltage Doubling DC-DC Converter Board PCB Assembly kit 191060 データシート

製品コード
191060
ページ / 3
 
Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 
Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250
 
Egyenfeszültség-átalakító 
Rendelési szám: 191060 
 
Üzemi körülmények 
• 
A készüléket kizárólag csak a számára előírt feszültségről 
szabad táplálni. 
• 
Az egység üzemi helyzete tetszőleges. 
• 
A készülék üzembeállításakor gondoskodjunk elégséges 
átmérőjű csatlakozóvezetékekről. 
• 
A megengedett környezeti hőmérséklet (helyiség-hőmérséklet) 
működés közben nem lehet alacsonyabb 0
o
C-nál, illetve 
magasabb 40
o
C-nál. 
• Páralecsapódás 
esetén 
hagyjunk 
kb. 2 órai akklimatizálódási 
időt a készülék számára. 
• 
A készüléket tilos a szabadban, vagy vizes helyiségekben 
alkalmazni. 
• 
Óvjuk ezt az építőkészletet a nedvességtől, a freccsenő víztől 
és a hőhatásoktól. 
• 
A készüléket nem szabad gyúlékony és éghető folyadékokkal 
kapcsolatban használni. 
• 
A készülék nem gyerek kezébe való. 
• 
Az egységet csak szakember jelenlétében szabad üzembe 
helyezni. 
• 
Ne használjuk a készüléket olyan helyen, ahol éghető gázok, 
gőzök vagy porok vannak, vagy lehetnek jelen. 
• 
Ha egyszer javításra szorulna a készülék, akkor csak eredeti 
alkatrészeket használjunk. 
• 
A készüléket csak megfelelő képzettséggel bíró szakember 
javíthatja. 
• 
A készüléket használat után minden esetben válasszuk le a 
tápfeszültségéről. 
 
Rendeltetésszerű használat 
A készülék rendeltetésszerű használata egy 6 és 18V közé eső 
feszültség megkétszerezése. 
Ettől eltérő használat nem megengedett. 
 
Biztonsági előírások 
• 
Az egységet csak akkor szabad üzembe állítani, ha előzőleg 
beépítettük érintésvédett készülékházba. 
• 
A készülék felnyitása előtt bontsuk le róla a tápfeszültséget. 
• 
Szerszámokat csak akkor szabad használni az áramkörön, ha 
előbb leválasztottuk róla a tápfeszültséget, és kisütöttük az 
alkat-részekben tárolt elektromos töltéseket. 
• 
A feszültség alatt lévő bekötő vezetékek szigetelését 
rendszeresen ellenőrizzük, ha sérült, azonnal cseréljük ki.  
• 
Az alkatrészek névleges elektromos értékekeit szigorúan 
tartsuk be. 
• 
A készülék üzembeállítását megelőzően általában meg kell 
vizsgálni, hogy alapvetően megfelel-e a tervezett alkalmazási 
célra. 
• 
Az összes vezetékezési műveletet csakis a készülék 
feszültségmentes állapotában végezzük el. 
 
Termékismertetés 
Ezzel a kapcsolással olyan egyenáramot állíthatunk elő, amelynek az 
értéke körülbelül a kétszerese a tápfeszültségének (pl. 
bemenőfeszültség = 12 V=; kimenőfeszültség = 24V=). Olyan 
készülékek és elektronikus egységek számára való, amelyek 
nagyobb tápfeszültséget igényelnek annál, mint amely rendelkezésre 
áll.  
További alkalmazási területek: feszültségemelés a napelemek után, 
24V-os készülékek táplálása 12V-os tápáramforrásról. 
 
A kapcsolás ismertetése 
Váltófeszültség megnövelése vagy lecsökkentése céljára 
transzformátort alkalmazunk. A tekercseken lévő feszültségek 
egyenes arányban vannak a primer-, ill. szekunder-tekercs 
menetszámával. 
Egyenfeszültség lecsökkentésére a felesleges hányadot elégethetjük 
(hővé alakíthatjuk), mint azt egy tápegység soros kapcsolású 
tranzisztora teszi; ez ugyan nem túl szép megoldás (a rendkívül nagy 
veszteség miatt), de működik. Mit tegyünk azonban akkor, ha az 
egyenfeszültséget meg kell növelnünk, mivel az eredeti érték 
valamilyen okból nem elegendő? Egyenfeszültséggel transzformátor 
nem működtethető, mivel az a feszültség (és az áram, ill. a mágneses 
tér) változásán alapszik. 
Az egyenfeszültséggel meghajthatnánk egy váltó-áramú generátort 
is, amelyre egy transzformátor csatlakozik; ha most a szekunder-
feszültséget egyenirányítjuk, a kívánt eredményre jutunk. Ez azonban 
viszonylag nagy ráfordítást jelent. Egyszerűbb megoldást kínál ez az 
építőkészlet. 
Az alapelv az elektronikában mér régóta ismert és jól bevált; 
mindenütt ezt alkalmazzák, ahol nagy (sőt nagyon nagy!) 
egyenfeszültségre van szükség: 
Diódákat és kondenzátorokat kapcsolunk össze, és egy kapcsolóval 
vezéreljük (1. ábra); ez a kapcsoló nem csinál mást, csupán a 
kondenzátor „alsó” végét (S pont) váltakozva a test (0 V) és az U
e
 
pozitív tápfeszültség között kapcsolgatja ide-oda.  
(Lásd a német leírás 9. oldalán: 
1. ábra: A feszültségkétszerezés elve dióda-kondenzátor-
kaszkád alkalmazásával.)
 
 
A folyamat kőkeményen négyszög-alakban történik, és a kapcsolót 
egy astabil, azaz szabadon futó multivibrátorként képzelhetjük el, 
amely nagyon sok áramot tud szállítani. Hogy mi játszódik le eközben 
a kapcsolgatás közben, azt a 2. ábra mutatja be számunkra, amely 
két részletrajz formájában mintegy az 1. ábra két pillanatfelvételét 
ábrázolja. 
(Lásd a német leírás 9. oldalán: 
2. ábra: A kapcsolási állapotok rész-ábrázolása: S a LOW szinten 
(balra); S a HIGH szinten (jobbra).

 
A részletrajzon a kapcsoló éppen a testre kapcsolt át (a négyszögjel 
LOW szintje); az S pont a 0 V-on van, és a kondenzátor a D1 diódán 
keresztül az U
o
 feszültségre töltődik fel. Ha elhanyagoljuk a dióda 
átmeneti ellenállását, akkor U
o
 
≅ U
e
A baloldali rajz egy másik állapotot szemléltet: A kapcsoló az S pontot 
az U
1
 feszültségszintre teszi át, amely körülbelül az U
e
 
bemenőfeszültségnek felel meg (a négyszögjel HIGH-szintje). 
Mivel a kondenzátor töltőfeszültsége ez által semmit se változik, az M 
pont feszültségszintje ennek az átkapcsolásnak a következtében a 
bemenő-feszültség mintegy kétszeresének megfelelő értékre nő (U
o
 + 
U
1
, és mindkettő értéke kb. U
e
). Bal felé, a bemenet irányába ennek 
nincs jelentősége: mivel az M pont pozitívabb, mint az U
e
, a D1 dióda 
lezár, és a kapcsolás többi részét nem zavarja. A kapcsolás másik, a 
jobb oldalán egy nagyon várt esemény zajlik le: Az U
a
 kimenetre 
csatlakoztatott terhelő-ellenállás hasznosítani tudja a D2 diódán 
keresztül az M pont magas feszültségét (a D2 „átereszt”). 
Éppen azt kapjuk, amit akartunk, azaz megnövelt (majdnem 
kétszeres) egyenfeszültséget. Abba is hagyhatnánk, ha nem kellene 
még két dologról beszélni. 
Másodsorban kell beszélnünk a rendkívül aktív astabil kapcsolóról, 
ami szinte magától megoldódik a következő fejezet szerint. Ezért 
előbb beszéljünk az eddig röviden elintézett azon szóhasználatról, 
hogy „körülbelül” és „majdnem”. 
Ha 10% veszteséget el tudunk fogadni (amit a kapcsolásunknak 
tudnia kell), felesleges többet beszélnünk. Ha azonban tudni akarjuk, 
hová tűnik el az egyenáramú energiánk tíz százaléka, és miért 
veszejtjük el értelmetlenül, akkor még folytatnunk kell. 
Valójában az U
o
 feszültség egyáltalán nem egyenlő az U
e
 
bemenőfeszültséggel; a dióda vezetőirányú feszültségével kisebb 
annál. Másrészt a kapcsoló sem teszi le 0 V-ra az S pont 
feszültségét, hanem éppen 0,2 V-ra a felett (tipikus félvezető-
kapcsoló).  
Ha a D1 diódának egy Schottky-diódát választunk (és éppen ezt is 
tesszük), akkor még nagy áramok esetén is hihetetlen takarékosak 
vagyunk a feszültség-veszteség terén. Mindenesetre mégis legalább 
0,2 V a veszteség, ezért az U
o
 kiszámítása helyesen a következő: U
o
 
= U
e
 – 0,2 V – 0,2 V (ez tekintendő a négyszögjel LOW-szintjének). 
És pontosan ez a kondenzátor töltőfeszültsége, amely ráadásul még 
az átfolyó áramtól is függ (a dióda vezetőirányú feszültsége függ az 
átfolyó áramtól!). 
Ha most ezzel a hátránnyal megterhelve lépünk át a másik kapcsolási 
állapotra (a négyszögjel HIGH-szintje), akkor a legjobb akarattal se 
várhatjuk el a bemenőfeszültség kétszeresét. Mert amikor a 
félvezető-kapcsoló a LOW-szintnél sem jut le egészen a testre, akkor 
a HIGH-szintnél meg már messze nem éri el a teljes pozitív 
tápfeszültséget.  
A végfokozat kimenő-tranzisztorai miatt az U
1
–ből le kell vonnunk kb. 
0,7 V-ot.