Husqvarna 140 X-TORQ 9667764-04 用户手册

下载
页码 382
MUNKATECHNIKA
Hungarian
 –
 109
1154580-39 Rev.1 2011-12-05
elhelyezésével a dŒlés irányát nagyon pontosan ellenŒrizni 
tudja.
DöntŒhajk
A hajk elkészítését a felsŒ bevágással kell kezdeni. A fırészen 
lévŒ döntési irányjelzés (1) segítségével határozza meg a 
terepen lévŒ távolabbi célpontot, ahová a fának dŒlnie kell (2). 
Álljon a fa jobb oldalára, a fırész mögé, és egy 
húzómozdulattal végezze el a bevágást.
Ezután a hajklap következik, amely a hajktetŒ tövénél 
végzŒdik. 
(72)
A hajknak a fatörzs1/4-éig kell behatolnia, a hajktetŒ és a 
hajklap közötti szögnek pedig legalább 45°−osnak kell lennie.
A két vágás találkozási vonala a hajkvonal. Ennek a vonalnak 
tökéletesen vízszintesnek és a tervezett dŒlési irányra 
merŒlegesnek kell lennie (90°-os). 
(73)
DöntŒvágás
A döntŒvágást a fatörzs ellenkezŒ oldaláról kell elvégezni, és 
tökéletesen vízszintesnek kell lennie. Álljon a fa bal oldalára és 
vágjon a fırész alsó élével.
A döntŒvágást a hajkvonal felett kb. 3-5 cm-re (1,5-2 tum) 
kell elvégezni. 
(74)
Illessze be a kéregtámaszt (ha fel van szerelve) a törési léc 
mögé. Hatoljon a vágószerkezettel óvatosan a fatörzsbe, 
teljes gázadás mellet. GyŒzŒdjön meg arról, hogy a fa nem 
kezd el a tervezett iránnyal ellentétes irányba mozdulni. 
Helyezzen a vágásba döntŒéket vagy döntŒemelŒt, amint a 
vágás elég mély.
Fejezze be a döntŒvágást a hajkvonallal párhuzamosan úgy, 
hogy a közöttük levŒ távolság a fatörzs átmérŒjének legalább 
1/10-e legyen. A fatörzs el nem vágott része alkotja a törési 
lécet.
A törési léc sarokvasként irányítja a fa dŒlését megfelelŒ 
irányba. 
(75)
A dŒlési irány feletti minden ellenŒrzés megszınik, ha a törési 
léc túl vékony, vagy ha a döntŒvágást rosszul helyezték el. 
(76)
Amikor a döntŒhajk és a döntŒvágás elkészült, a fának saját 
súlyától, vagy pedig a döntŒék vagy a döntŒemelŒ 
segítségével el kell dŒlnie. 
(77)
Olyan vezetŒlemez használatát javasoljuk, amely hosszabb, 
mint a fa átmérŒje, hogy a döntŒvágást és a hajkot ”egyetlen 
vágásmozdulattal” készíthesse el. Az adott láncfırész-
típushoz ajánlott vezetŒlemez-hosszúságokkal kapcsolatos 
tudnivalókat a ”Mıszaki adatok” címı fejezetben találja.
Vannak módszerek a vágószerkezet hosszánál nagyobb 
átmérŒjı fák kivágására is. Ezek a módszerek azonban jóval 
nagyobb kockázatot jelentenek, mivel a vágószerkezet 
visszarúgási zónája érintkezik a fával. 
(4)
A rosszul dŒlt fa kiszabadítása 
A "beszorult" fa kiszabadítása
Egy ilyen helyzetben fennakadó fát elmozdítani nagyon 
veszélyes; igen nagy a balesetveszély.
Soha ne próbáljon olyan fát kivágni, amelyre másik fa dŒlt rá.
Soha ne dolgozzon fennakadt, beszorult fa veszélyzónájában. 
(78)
A legbiztonságosabb módszer egy csörlŒ használata.
Traktorra szerelt
Hordozható
Feszített állapotban levŒ fák és ágak vágása
ElŒkészületek: Gondolja át, hogy milyen módon mozdul el a fa 
vagy az ág, ha a feszültség alól felszabadul, és hogy hol van a 
természetes "törési pontja" (azaz hol törne el, ha még jobban 
meg lenne feszítve). 
(79)
Döntse el, hogy melyik a feszültség alól való feloldás 
legbiztosabb módja, és hogy Ön ezt meg tudja-e 
biztonságosan oldani. A különösen bonyolult esetekben a 
legbiztosabb módszer a motorfırészt félretenni és inkább 
csörlŒt használni.
Általános tanácsok:
Helyezkedjen úgy, hogy ne találhassa el a fa vagy az ág amikor 
kiszabadul. 
(80)
Ejtsen egy vagy több vágást a törési ponton vagy ahhoz közel. 
Fırészeljen olyan mélyen és annyi vágással, amennyi a 
feszültség csökkentéséhez és ahhoz szükséges, hogy a fa 
vagy az ág eltörjön a törési ponton. 
(81)
Soha ne fırészeljen át teljesen egy feszített 
állapotban levŒ fát vagy ágat! 
Amikor fát vagy ágat kell keresztülfırészelnie, két-három 
vágást készítsen egymástól 3 cm távolságra, 3–5 cm 
mélységgel. 
(82)
Addig folytassa a vágást, amíg a fa vagy ág hajlása és 
feszültsége meg nem szınik. 
(83)
A feszültség megszüntetése után a fát vagy ágat az ellenkezŒ 
oldalról vágja át.
Hogyan kerüljük el a visszarúgást
Mi a visszarúgás?
A visszarúgás kifejezést annak a hirtelen reakciónak a leírására 
alkalmazzuk, amikor a vágószerkezet csúcsának felsŒ 
negyede, az ún. visszarúgási zóna hozzáér valamihez, és ez a 
motorfırész hátradobódását eredményezi. 
(56)
A visszarúgás mindig a vezetŒlemez síkjában történik. 
Leggyakoribb az, hogy a motorfırész vissza- és felfelé, a 
kezelŒ irányába dobódik. Más irányú elmozdulás is elŒfordulhat 
attól függŒen, hogy hogyan használták a motorfırészt, amikor 
a visszarúgási zóna valamihez hozzáért. 
(8)
!
VIGYÁZAT! A visszarúgás nagyon hirtelen 
és hevesen történhet; a motorfırész, a 
vezetŒlemez és a lánc a kezelŒ felé 
dobódik vissza. Ha eközben a lánc mozog, 
az nagyon komoly, sŒt életveszélyes 
sérüléseket is okozhat. Életfontosságú az, 
hogy megértse a visszarúgás okait, és, 
hogy azt elŒvigyázattal és helyes vágási 
technika alkalmazásával megelŒzheti.