Conrad Interference Suppressor Filter PCB Kit 190179 Data Sheet
Product codes
190179
Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588
Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250
Zavarszűrő
Rendelési szám: 190179
Üzemi körülmények
•
Üzemi körülmények
•
A készülék üzemi helyzete tetszőleges.
• Az
építőkészletre csatlakoztatott fogyasztó által felvett áram
maximum 4 A lehet.
•
A készülék beszerelésekor ügyelni kell a csatlakozóvezetékek
kellő keresztmetszetére.
kellő keresztmetszetére.
•
A csatlakoztatott készülékeket össze kell kötni a védővezetővel,
ill. földelni kell.
ill. földelni kell.
•
A megengedett környezeti hőmérséklet (helyiség-hőmérséklet)
működés közben nem lehet alacsonyabb 0
működés közben nem lehet alacsonyabb 0
o
C-nál, illetve
magasabb 40
o
C-nál.
•
A készüléket száraz, tiszta helyiségben használjuk.
•
Páralecsapódás esetén hagyjunk 2 órai akklimatizálódási időt.
•
Az egységet ne használjuk a szabadban, vagy nedves
helyiségben.
helyiségben.
•
Óvjuk ezt az építőkészletet a nedvességtől, freccsenő víztől és a
hőhatásoktól.
hőhatásoktól.
• A készüléket ne használjuk gyúlékony vagy éghető
folyadékokkal kapcsolatban.
•
Az összeállított készüléket kizárólag csak szakértő felnőtt, vagy
szakember jelenlétében szabad üzembe helyezni.
szakember jelenlétében szabad üzembe helyezni.
•
Az egységet ne használjuk olyan helyiségben, ahol éghető
gázok, gőzök vagy porok vannak, vagy lehetnek jelen.
gázok, gőzök vagy porok vannak, vagy lehetnek jelen.
Rendeltetésszerű használat
A készülék rendeltetésszerű használata elektromos készülékek
zavarszűrése. Az ettől eltérő használat nem megengedett.
Biztonsági előírások
•
A készülék rendeltetésszerű használata elektromos készülékek
zavarszűrése. Az ettől eltérő használat nem megengedett.
Biztonsági előírások
•
A készülék felnyitása előtt húzzuk ki a hálózati csatlakozót, vagy
gondoskodjunk arról, hogy a készülék feszültségmentes legyen.
gondoskodjunk arról, hogy a készülék feszültségmentes legyen.
•
Az egységet csak akkor szabad üzembe állítani, ha előzőleg
érintésvédett házba építettük be. Beépítés közben feszültség-
mentes állapotban kell lennie.
érintésvédett házba építettük be. Beépítés közben feszültség-
mentes állapotban kell lennie.
• Az
összekötő vezetékeket rendszeresen ellenőrizzük, hogy
szigetelésük nem sérült-e. Ha valamelyik összekötő vezetéken
hibát észlelnénk, a készüléket azonnal vonjuk ki a használatból,
amíg ki nem cseréltük a hibás vezetéket.
hibát észlelnénk, a készüléket azonnal vonjuk ki a használatból,
amíg ki nem cseréltük a hibás vezetéket.
•
Az alkatrészek alkalmazásakor szigorúan tartsuk be a hozzájuk
tartozó leírásban szereplő névleges elektromos értékeket.
tartozó leírásban szereplő névleges elektromos értékeket.
•
Ha egy leírásból nem derül ki egyértelműen, hogy milyen
elektromos adatok tartoznak egy alkatrészhez, hogyan kell a
külső bekötést elvégezni, vagy milyen berendezéseket lehet
csatlakoztatni a készülékhez, akkor minden esetben forduljunk
szakemberhez kellő felvilágosításért.
elektromos adatok tartoznak egy alkatrészhez, hogyan kell a
külső bekötést elvégezni, vagy milyen berendezéseket lehet
csatlakoztatni a készülékhez, akkor minden esetben forduljunk
szakemberhez kellő felvilágosításért.
•
A készülék üzembeállítását megelőzően meg kell vizsgálni,
hogy a készülék alapvetően alkalmas-e arra a felhasználási
esetre, amelyre alkalmazni akarjuk.
hogy a készülék alapvetően alkalmas-e arra a felhasználási
esetre, amelyre alkalmazni akarjuk.
•
A bekötéseket és csatlakozásokat feszültség-mentes állapotban
végezzük el.
végezzük el.
Termékismertetés
Ezt a zavarszűrőt egyszerűen a zavarást okozó, vagy a zavart
készülék hálózati vezetékébe iktatjuk be, és hatásosan elnyomja a
rádiófrekvenciás zavarokat (szélessávú LC-szűrő-kombináció). A
bemenet és a kimenet csavaros kapcsokon érhető el.
Alkalmazási példák:
Fényorgonák, fényszabályzók, teljesítmény-szabályzók, porszívók,
fúrógépek, számítógépek és más, elektromosan érzékeny készülékek
zavarszűrése.
A kapcsolás leírása
Ez nem az a fajta szerelési utasítás, amely alapján látványos
hatásokat érhetünk el, és a létrehozott készülék valamit aktívan tesz.
Éppen ellenkezőleg: ezúttal arról van szó, hogy tisztán passzív
elemekkel valamit megakadályozzunk, nevezetesen a nagyfrekvenciás
zavarjelek terjedését. Ebben az összefüggésben egy teljesen új
vezérszó jelenik meg: elektromágneses környezetvédelem.
Mindnyájan ismerjük azt a problémát, amikor a TV-képet villódzó
villámfények és vándorló minták zavarják, amint bekapcsolunk egy
háztartási gépet; vagy a rádió éppen akkor reccsen hirtelen egyet,
amikor egy halk zenerészletet élvezünk.
Ezeknek az oka zavaró hatású készülékek működése, amelyek
halmozott hatása még a rendőrség vagy a tűzoltóság rádióforgalmát is
lehetetlenné teheti. Az elektronikus készülékek egyre nagyobb
elterjedésével együtt növekszik az általuk okozott zavarfelhő mértéke
is, még az olyan ártalmatlannak tűnő készülékek által is, mint pl. a
számítógépek.
Ezt a zavarszűrőt egyszerűen a zavarást okozó, vagy a zavart
készülék hálózati vezetékébe iktatjuk be, és hatásosan elnyomja a
rádiófrekvenciás zavarokat (szélessávú LC-szűrő-kombináció). A
bemenet és a kimenet csavaros kapcsokon érhető el.
Alkalmazási példák:
Fényorgonák, fényszabályzók, teljesítmény-szabályzók, porszívók,
fúrógépek, számítógépek és más, elektromosan érzékeny készülékek
zavarszűrése.
A kapcsolás leírása
Ez nem az a fajta szerelési utasítás, amely alapján látványos
hatásokat érhetünk el, és a létrehozott készülék valamit aktívan tesz.
Éppen ellenkezőleg: ezúttal arról van szó, hogy tisztán passzív
elemekkel valamit megakadályozzunk, nevezetesen a nagyfrekvenciás
zavarjelek terjedését. Ebben az összefüggésben egy teljesen új
vezérszó jelenik meg: elektromágneses környezetvédelem.
Mindnyájan ismerjük azt a problémát, amikor a TV-képet villódzó
villámfények és vándorló minták zavarják, amint bekapcsolunk egy
háztartási gépet; vagy a rádió éppen akkor reccsen hirtelen egyet,
amikor egy halk zenerészletet élvezünk.
Ezeknek az oka zavaró hatású készülékek működése, amelyek
halmozott hatása még a rendőrség vagy a tűzoltóság rádióforgalmát is
lehetetlenné teheti. Az elektronikus készülékek egyre nagyobb
elterjedésével együtt növekszik az általuk okozott zavarfelhő mértéke
is, még az olyan ártalmatlannak tűnő készülékek által is, mint pl. a
számítógépek.
Egy egészen más területen is gondot okoznak az elektromágneses
zavarforrások: a mai gépkocsik bizonyos mértékben már elektronikával
vannak ellátva, és függenek ettől az elektronikától, mivel minden külső
zavar hátrányosan befolyásolhatja az üzembiztonságot. Ezért nem
lehet csodálni, hogy a gépkocsi-gyártók alaposan bevizsgálják
típusaikat a nagyfrekvenciás zavartatás elleni védettség
szempontjából, hogy kiküszöböljék a gyenge pontokat.
De otthon is van számos zavarforrás, amelyeknél két hatást kell
megkülönböztetnünk: az egyik a zavarlesugárzás, amely úgy hat,
mint egy igazi adóberendezés, azaz vezeték nélkül terjed; az utcán
elhaladó robogó, a rossz zavarszűréssel ellátott kávédaráló és
fúrógép, de a mobiltelefon is ebbe a csoportba tartozik.
Van ezen kívül nagyon sok vezetékhez kötött zavar-forrás is,
amelyeknek a zavarása zajfeszültség gyanánt terjed, pl. a hálózati
kábelen keresztül; ez a legegyszerűbb esetben lehet egy
fényszabályzós villanykapcsoló, amelyben nincs nullátmeneti
kapcsoló, vagy éppen a villanyborotva vagy egy konyhai gép.
A zavarhatások pontos kimutatása, és mérés-technikai kezelése
rendkívül nehéz feladat. Mert itt először is akár néhány gigaherzig is
kiterjedő frekvencia-tartományról van szó, másrészt pedig nincs a
készülékeken egy definiált mérőpont, amelyen a zavarás mérhető
lenne. A zavar-feszültségnek egy minta csatlakozóvezetékein való
mérésének az elektromos és mechanikai feltételeit adja meg a VDE
0877 Előírás. Az elektromágneses tűrésre (EMV) és az
engedélyezési eljárásra vonatkozó kötelező szabványokat fogadott el
az EU. Az ezeknek a szabványoknak megfelelő készülékek megkapják
a konformitás-jelzéseket (stilizált C és E betű).
Az utóbbi, vezetékhez kötött „környezetszennyezés” nyomába eredünk
ezzel a szűrővel, amely azt a tulajdonságot használja ki, hogy a
tekercseknek és a kondenzátoroknak frekvenciafüggő (váltóáramú)
ellenállása (reaktancia) van. A tekercs esetében ez az ellenállás
növekvő frekvenciával lineárisan nő, míg a kondenzátor esetében
annál kisebb lesz, minél magasabb a rákerülő jel frekvenciája.
Az X
zavarforrások: a mai gépkocsik bizonyos mértékben már elektronikával
vannak ellátva, és függenek ettől az elektronikától, mivel minden külső
zavar hátrányosan befolyásolhatja az üzembiztonságot. Ezért nem
lehet csodálni, hogy a gépkocsi-gyártók alaposan bevizsgálják
típusaikat a nagyfrekvenciás zavartatás elleni védettség
szempontjából, hogy kiküszöböljék a gyenge pontokat.
De otthon is van számos zavarforrás, amelyeknél két hatást kell
megkülönböztetnünk: az egyik a zavarlesugárzás, amely úgy hat,
mint egy igazi adóberendezés, azaz vezeték nélkül terjed; az utcán
elhaladó robogó, a rossz zavarszűréssel ellátott kávédaráló és
fúrógép, de a mobiltelefon is ebbe a csoportba tartozik.
Van ezen kívül nagyon sok vezetékhez kötött zavar-forrás is,
amelyeknek a zavarása zajfeszültség gyanánt terjed, pl. a hálózati
kábelen keresztül; ez a legegyszerűbb esetben lehet egy
fényszabályzós villanykapcsoló, amelyben nincs nullátmeneti
kapcsoló, vagy éppen a villanyborotva vagy egy konyhai gép.
A zavarhatások pontos kimutatása, és mérés-technikai kezelése
rendkívül nehéz feladat. Mert itt először is akár néhány gigaherzig is
kiterjedő frekvencia-tartományról van szó, másrészt pedig nincs a
készülékeken egy definiált mérőpont, amelyen a zavarás mérhető
lenne. A zavar-feszültségnek egy minta csatlakozóvezetékein való
mérésének az elektromos és mechanikai feltételeit adja meg a VDE
0877 Előírás. Az elektromágneses tűrésre (EMV) és az
engedélyezési eljárásra vonatkozó kötelező szabványokat fogadott el
az EU. Az ezeknek a szabványoknak megfelelő készülékek megkapják
a konformitás-jelzéseket (stilizált C és E betű).
Az utóbbi, vezetékhez kötött „környezetszennyezés” nyomába eredünk
ezzel a szűrővel, amely azt a tulajdonságot használja ki, hogy a
tekercseknek és a kondenzátoroknak frekvenciafüggő (váltóáramú)
ellenállása (reaktancia) van. A tekercs esetében ez az ellenállás
növekvő frekvenciával lineárisan nő, míg a kondenzátor esetében
annál kisebb lesz, minél magasabb a rákerülő jel frekvenciája.
Az X
L
induktív reaktancia (egy L induktivitású tekercs meddő
ellenállása) f frekvencián az alábbi:
X
L
= 2
.
π
.
f
.
L (Ohm-ban)
Egy L = 5 mH (=5
.
10
-3
H) induktivitású tekercs meddő ellenállása f =
50 Hz-en (hálózati frekvencia) tehát elhanyagolhatóan kicsi, 1,6 Ohm
értékű; de 100 kHz-en már 3 kOhm-ra nő, amely az ilyen frekvenciájú
zavarjelekkel szemben már számottevő ellenállást szegez szembe.
A kondenzátorok esetében fordított arányosság áll fenn. Egy C
kapacitású kondenzátor X
értékű; de 100 kHz-en már 3 kOhm-ra nő, amely az ilyen frekvenciájú
zavarjelekkel szemben már számottevő ellenállást szegez szembe.
A kondenzátorok esetében fordított arányosság áll fenn. Egy C
kapacitású kondenzátor X
C
reaktanciája (meddő ellenállása) f
frekvencián az alábbi:
X
C
= 1 (Ohm-ban)
2
.
π
.
f
.
C
Az f = 50 Hz hálózati frekvencián egy C = 150 nF (=150
.
10
-9
F)
kapacitású kondenzátor meddő ellenállása meglehetősen nagy, kb. 20
kOhm; de 100 kHz-nél már 10 Ohm-ra csökken, és ezen a frekvencián
mintegy rövidzárként hat.
Már csak két dolgot kell kiemelni: először is a meddő ellenállás csak
váltóáramok és -feszültségek esetében hat; egyenáram számára egy
(ideális) tekercsnek nincs semmi ellenállása, míg egy kondenzátornak
végtelen nagy. Másodszor a nagyfrekvenciás zavarforrások nagyon
illetlenül viselkednek: ha egy tekercs (soros) ellenállása túl nagy a
számukra, akkor egyszerűen a tekercsvégek közötti parazita
kapacitásokon keresztüli közvetlen utat választják. És még a csábítóan
kis ellenállását egy kondenzátornak sem követik vakon; ott a
hozzávezetések parazita induktivitása akadályozza őket.
Egy megfelelő szűrőnek figyelembe kell vennie a valóságos
alkatrészeknek ezeket a tulajdonságait, és a zavarófrekvenciák
számára alkalmas „csapdát” kell állítaniuk. Ez a gyakorlatban úgy néz
ki, hogy veszteségmentes tekercseket alkalmazunk (csekély ohmos
ellenállással – és a felépítésnél fogva – csekély kapacitással), és a
rövidzárt okozó kereszt-kapacitásokat mind a vezetékek közé, mind
pedig a földre kötjük.
Az L1/L2 kettős tekercs úgy van a közös magra feltekercselve, hogy az
áram folyásakor fellépő mágneses terek kölcsönösen gyengítik
egymást, nemhogy erősítenék. A keresztágban elhelyezkedő R1
ellenállás gondoskodik arról, hogy nyugalmi állapotban a
kondenzátorok gyorsan ki tudjanak sülni; különben még hosszú idővel
a készülék kikapcsolása után is „bekaphatnánk” egy áramütést, ha
valamelyik kondenzátorhoz véletlenül hozzáérnénk.
Az alkatrészek beültetésekor ajánlatos az ellenállás beültetése után
először a fojtótekercset beforrasztani. Így a csatlakozóvezetékeket
még könnyebb „befűzni” (hegyes csipesszel), mint amikor a
kondenzátorokkal már eltorlaszoltuk a hozzáférést.
Egyébként a kondenzátoroknak is meghatározott beépítési helyzete
van, mivel azok is tekercselve vannak (ez nem áll a tárcsa-
kondenzátorra). Annak a kivezetésnek, amely a külső réteggel van
összekötve, megfelelő jelölése van (többnyire egy fekete vonal). Ezt
kössük lehetőleg a testre, ill. a földre.
Mind a négy kondenzátornak VDE-kivitelűnek kell lennie, mivel
közvetlenül kapcsolódnak a hálózatra. Ezzel kapcsolatban a
kOhm; de 100 kHz-nél már 10 Ohm-ra csökken, és ezen a frekvencián
mintegy rövidzárként hat.
Már csak két dolgot kell kiemelni: először is a meddő ellenállás csak
váltóáramok és -feszültségek esetében hat; egyenáram számára egy
(ideális) tekercsnek nincs semmi ellenállása, míg egy kondenzátornak
végtelen nagy. Másodszor a nagyfrekvenciás zavarforrások nagyon
illetlenül viselkednek: ha egy tekercs (soros) ellenállása túl nagy a
számukra, akkor egyszerűen a tekercsvégek közötti parazita
kapacitásokon keresztüli közvetlen utat választják. És még a csábítóan
kis ellenállását egy kondenzátornak sem követik vakon; ott a
hozzávezetések parazita induktivitása akadályozza őket.
Egy megfelelő szűrőnek figyelembe kell vennie a valóságos
alkatrészeknek ezeket a tulajdonságait, és a zavarófrekvenciák
számára alkalmas „csapdát” kell állítaniuk. Ez a gyakorlatban úgy néz
ki, hogy veszteségmentes tekercseket alkalmazunk (csekély ohmos
ellenállással – és a felépítésnél fogva – csekély kapacitással), és a
rövidzárt okozó kereszt-kapacitásokat mind a vezetékek közé, mind
pedig a földre kötjük.
Az L1/L2 kettős tekercs úgy van a közös magra feltekercselve, hogy az
áram folyásakor fellépő mágneses terek kölcsönösen gyengítik
egymást, nemhogy erősítenék. A keresztágban elhelyezkedő R1
ellenállás gondoskodik arról, hogy nyugalmi állapotban a
kondenzátorok gyorsan ki tudjanak sülni; különben még hosszú idővel
a készülék kikapcsolása után is „bekaphatnánk” egy áramütést, ha
valamelyik kondenzátorhoz véletlenül hozzáérnénk.
Az alkatrészek beültetésekor ajánlatos az ellenállás beültetése után
először a fojtótekercset beforrasztani. Így a csatlakozóvezetékeket
még könnyebb „befűzni” (hegyes csipesszel), mint amikor a
kondenzátorokkal már eltorlaszoltuk a hozzáférést.
Egyébként a kondenzátoroknak is meghatározott beépítési helyzete
van, mivel azok is tekercselve vannak (ez nem áll a tárcsa-
kondenzátorra). Annak a kivezetésnek, amely a külső réteggel van
összekötve, megfelelő jelölése van (többnyire egy fekete vonal). Ezt
kössük lehetőleg a testre, ill. a földre.
Mind a négy kondenzátornak VDE-kivitelűnek kell lennie, mivel
közvetlenül kapcsolódnak a hálózatra. Ezzel kapcsolatban a